Az elmúlt években nagy teret nyert a tű nélküli mezoterápia, mint kozmetikai alternatíva a bőröregedés megelőzésére, illetve visszafordítására. A technológia mélyebb és hatásosabb hatóanyag-bevitelt tesz lehetővé, így a kezelések sokkal hatásosabbá váltak. A beavatkozás gépi oldaláról nagyon sok szó esett már, ezért most a hatóanyagokat, ezen belül is az egyik legszélesebb spektrumú csoportot vesszük górcső alá: a peptideket.
A „peptid” kifejezés a görög „peptos” szóból ered, jelentése „emészthető”. Mivel testünkben természetes módon vannak jelen (pl. enzimek vagy hormonok formájában), ezért a megfelelő peptidek szervezetünkbe juttatása minimális kockázattal jár, és a bőr nagy hatásfokkal képes ezeket hasznosítani.
A legújabb kutatások eredményeképp a szakemberek bővíteni tudták eddigi ismereteinket a peptidekről: képesek lettek állati peptidek szintetizálására növényi aminosavakból, és ezeket a hatóanyagokat olyan orvosi tisztaságú koktélokba keverni, amik a tű nélküli mezoterápiás kezeléseknél is biztonságosan és látványosan felhasználhatóak.
A peptideket többféleképpen csoportosíthatjuk, a kozmetikában főként hosszúságuk, az őket felépítő aminosav egységek száma szerint. 20 féle aminosav egység kombinációja adja a peptidek változatosságát, így két egység kapcsolatát hívjuk dipeptideknek, három egységét tripeptideknek, ezután következnek a tetrapeptidek, és így tovább. 10 aminosav kombinációig oligopeptideknek, 100-ig polipeptideknek, e fölött makropeptideknek, más néven fehérjéknek nevezzük ezeket a molekulákat.
A kutatások odáig jutottak, hogy már „peptid-könyvtárakat” is létrehoztak, melyek rendszerbe foglalják a különböző hosszúságú és tartalmú peptid láncokat, és megjósolják ezek tulajdonságát. Ezzel próbálják már akkor pontosan meghatározni a különféle anyagokat, mielőtt még orvosi vagy kozmetikai felhasználásuk, illetve szintetizálásuk megtörténne.
Láthatjuk a peptidek INCI megfelelőjében a PALMITOYL vagy CAPROYL elnevezést. Ahhoz, hogy a peptidek zsírban oldódjanak, illetve a bőrben jobban szívódjanak, zsírsavakkal kombinálják őket, például palmitinsavval, mely az INCI elnevezésében is megjelenik.
A két, általunk legismertebb fehérje a kollagén és az elasztin, melyek a kötőszöveti rostok alapját alkotják. A kollagén a test legjellemzőbb fehérjéje, akár a szervezet 35%-t is felépítheti. Jelentős sebgyógyító, regeneráló, hámosító hatása miatt már a 70-es években alkalmazták a folyékony kollagént kozmetikumokban. Makromolekula, felszívódási képessége véges, így legfőképpen a legfelsőbb rétegek hidratálására és feszesítésére szolgált.
Bizonyos tripeptidek hatásosan javítják a bőr kollagén szintjét, kis molekulaszerkezetük miatt könnyebben a bőrbe juttathatók, mint a nagyobb aminosav láncok. Például a Palmitoyl tripeptide-5 kettős hatással bír: egyrészt javítja a kollagén szintézist azzal, hogy az ehhez elengedhetetlen szöveti növekedési faktort (TGF- β) stimulálja, másfelől a kollagén lebomlását lassítja.
A négy aminosav egységet tartalmazó Acely tetrapeptide-40, művésznevén Telangyn™ egy nyugtató tetrapeptid, amit kifejezetten a cuperosa és a telangiectasia kozmetikai kezelésére fejlesztettek ki. Csökkenti a vörösességet, és a kollagenáz enzim hatását blokkolva lassítja a kollagénrostok korai lebomlását. Emellett sejtvédő mechanizmusaival megelőzi a gyulladások eredményeképpen megjelenhető hiperpigmentációt is.
A kozmetikai ipar egyik nagy kedvence, melyet „kozmetikai Botoxként” is szokás emlegetni, a hexapeptidek csoportja. A hat aminosav egységet tartalmazó hatóanyag lazítja a mimikai izmokat, ezzel gátolja a rossz beidegződések miatti erőteljes homlok- vagy szem körüli ráncokat.
A peptidek kutatásának egyik forradalmi pontja volt Stanley Cohen és Rita Levi-Montalcini munkássága, melyet 1986-ban orvosi Nobel-díjjal jutalmaztak. A két tudós fedezte fel az epidermális növekedési faktort (EGF), mely a sejtek regenerálásában részt vevő kémiai hírvívő (neurotranszmitter). A bőr természetes EGF termelése a bőr öregedési folyamataival fokozatosan csökken, a bőr elveszíti rugalmasságát, és megjelennek a ráncok.
Ami mégis szinte három évtizedet vett igénybe az EGF felfedezése óta, az a felismerés volt, hogy az emberi szervezet nem képes a természetes eredetű EGF-et megfelelő módon beépíteni a sejtekbe. A biomimetikus, szintetikusan előállított EGF-et meglepő módon az emberi bőr sajátjaként ismeri és használja fel, ezzel a megfelelő receptorokhoz csatlakozva stimulálja a bőrsejtek egészséges növekedését, csökkenti a ráncokat. Liposzómába zárva egy átlagosan 140 nm-es molekulamérettel tökéletesen hatol be a sejtközötti térbe. Ez az aktív hatóanyag kiemelkedően magas ára miatt található meg csak nagyon kevés készítményben.
Ugyancsak az elmúlt évek nagy fordulópontja volt a szintetikus csecsemőmirigy peptid-könyvtár, polgári nevén Synthetic Thymus Hydrolysate (STPL II) alkalmazása. A csecsemőmirigy által termelt speciális immun peptidek mennyisége kb. 20 éves kor körül lecsökken. Ennek eredményeképpen az immunrendszer – és ezzel szervezetünk első védelmi vonala, a bőr – is meggyengül.
AZ STPL-t elsőként a rákkutatásban alkalmazták, majd észrevették, milyen biztonságosan és hatékony alkalmazható hajproblémák esetén, legyen szó androgén hajhullásról, telogén effluvium-ról vagy egyéb más alopéciáról. Az STPL II peptid-könyvtár 1600 különböző peptidet tartalmaz, melyek kb. 10%-a képes a membránon áthatolni, elérni a hajhagymákat, és a szőrnövekedést stimulálni. A bőr esetében felhasználása meglehetősen széleskörű: a bőrfunkciók nem megfelelő működésénél alkalmazhatjuk, legyen szó dehidratáltságról, hiperpigmentációról, tág pórusról vagy idő előtti bőröregedésről.
A gyógyszerészeti tisztaságú anyagokat olyan csodálatos összetevőkkel kombinálva, mint a kis- és nagymolekulájú hialuronsav, növényi őssejtek vagy vitaminok, személyre szabott tű nélküli mezoterápiás kúrát állíthatunk össze, és egyszerre akár több bőrproblémát is kezelhetünk sikeresen. A peptidek biztonságosak, változatosak, nagy hatékonyságúak és sokszínűen kombinálhatóak, ezért bátran és kreatívan alkalmazhatjuk kozmetikánkban.