A bőr testünk legnagyobb szerve, olyan, mint egy hatalmas kert, melyet számtalan apró élőlény népesít be. Külön „kert” található az emésztőrendszerünkben, a hüvelyben, a szájban, illetve a külvilágban is, minden felületnek van egy mini ökoszisztémája. Ezek a rendszerek egymással is folyamatos kapcsolatban állnak és állandó változásban vannak. Ezt hívjuk mikrobiomnak, mely a görög micro (=kicsi) és biom (=élet) összetételből áll. Alapját a „gazdatest” és a rajta, illetve benne élő baktériumok, gombák, vírusok és apró élősködők együttese adja. Érdekesség, hogy ha számszerűsítjük, a bennünk/rajtunk élő mikrobióta sejtek száma jelentősen több, mint saját humán sejtjeinké.
A mikrobiom feltérképezése az elmúlt években egyre inkább előtérbe került, hiszen kutatását az orvostudomány következő lépcsőjének tekintik. A covid-járvány idején az orvosok próbáltak olyan mintázatot keresni, ami azonos volt a súlyos betegek és ugyancsak azonos a tünetmentesek csoportjában. Azt fedezték fel, hogy vannak hajlamosító tényezők, ám azok közül sokan súlyosan megbetegedtek, akikre ez nem volt igaz, illetve a rizikócsoportba tartozók között sokan tünetmentesek maradtak. Azt vették észre, hogy a mikrobiom összetételében keresendő a megoldás. Bizonyos telepes baktériumfajták védő, mások meggyengítő hatással vannak. Sőt, az is előfordul, hogy két baktérium külön-külön nem okoz problémát, ám együtt komoly betegségeket tudnak elindítani.
A mikrobiom kialakulása
A szakemberek úgy gondolják, a magzat az anyaméhben csíramentes, és a születése során kapja meg azokat a telepes mikrobiótákat, melyek meghatározzák majd a bélrendszere és a bőre állapotát. A várandósság alatt az anya bél-mikrobiomját képező baktériumtörzsek jelennek meg a hüvelyben, melyek a születés során bekerülnek a kisbaba szájába és bőrére, így ezek alkotják majd a baba szervezetének első telepeseit. Már sok nyugat-európai kórházban bevett gyakorlat a császármetszéssel született csecsemőknél, hogy az anya hüvelyéből vett anyagot kennek az újszülött szájába. Ugyancsak a szoros és azonnali testkontaktus, illetve a szoptatás is elősegíti az egészséges mikrobiom kialakulását (a lelki faktorok mellett). A mikrobióták a vércsoportunk kialakulásában is részt vesznek, hiszen az, hogy bizonyos vércsoporttal rendelkezünk, az immunrendszerünk részét alkotja.
Kutatók arra is rájöttek, hogy a mi emberi génjeink is meghatározzák, milyen mikrobióta összetételre vagyunk predesztinálva. Valószínűleg ez kapcsolódik az éghajlathoz és a földrajzi elhelyezkedéshez, és az ott található élelmiszerekhez, amikből a mikrobiótáink származnak. Amióta órák alatt a világ szinte bármelyik pontjára megérkezhetünk, a boltokban minden éghajlatról származó élelmiszereket vásárolhatunk, ez a genetikai hajlam kissé háttérbe szorult.
A mikrobiomunk összetételében nem mindegy, hol élünk, milyen betegségeink vannak, mit eszünk, iszunk, hogyan és mennyit alszunk, mozgunk, hogyan gondolkodunk, pihenünk, kezeljük a stresszt, milyen társas (emberi, állati vagy növényi) kapcsolataink vannak. Ám, ez fordítva is igaz: a mikrobiomunk is hat ránk, meghatározza a hangulatunkat, a súlyunkat, az egészségünket és a különböző betegségeinket. Ez az agy-bél tengely; egy olyan kétirányú információs pálya, amiről csak mostanában kezdenek a tudósok beszélni. Emellett a nagyszámú hasznos és ártalmatlan mikroorganizmusok kiszoríthatják a patogén egyedeket, nem hagynak nekik helyet, illetve számukra kedvezőtlen életfeltételeket biztosítanak.
A mikrobiom az immunrendszer része
A veleszületett és a szerzett immunválasz befolyásolja a mikrobiom összetételét, illetve a mikrobioták szerepet játszanak az immunrendszer nevelésében, mert sokszor olyan feladatokat látnak el, ami az emberi genomban nincs kódolva.
A szervezetnek ezért nemcsak a saját sejtjeit kell ártalmatlannak felismernie az immunrendszer érésének idején, hanem a velünk együtt élő, számtalan genetikai térképpel rendelkező élőlényekét is. Az első életévek mikrobiális tapasztalatai egész életre kihatnak. A túlzott fertőtlenítés, az antibiotikum használata, a bőrkontaktus, a természettel való kapcsolódás hiánya és a nem megfelelő élelmiszerek fogyasztása labilissá teheti ezt az így is érzékeny rendszert. Gyakori fertőzésekhez, gyulladásokhoz, életre szóló megbetegedésekhez vezethet.
A napfény nemcsak a bőr számára is elengedhetetlen D-vitamin termeléséhez fontos, hanem jelentős baktericid hatással bír. A kutatók azt feltételezik, hogy a bőr mikrobiom földrajzi változatossága korrelál az UV-kitettség idejével és erősségével.
Bőrünk nemcsak fizikai, de immunológiai gát is. A keratinociták folyamatosan mintát vesznek a bőrfelszínt kolonizáló mikrobiomból, és képesek különbséget tenni az ártalmatlan és a patogén élőlények között. A kutatók az feltételezik, hogy a szervezet képes érzéketlenné válni vagy akár a mikroorganizmussal együttműködni abban az esetben, amikor az hosszú ideig ártalmatlanul él együtt velünk. A keratinociták, az immunsejtek és a mikroorganizmusok között állandó kölcsönhatás zajlik, így a szervezet antimikrobiális peptidek szekréciójával képes közvetlenül is elpusztítani a betolakodókat. A Staphylococcus epidermidisről nemrégiben kimutatták, hogy modulálja a gazdaszervezet veleszületett immunválaszát, és vele együttműködve képes a bőr kórokozóit legyőzni. A baktérium által termelt sav pedig bőrgyulladás-gátló hatású.
A bőr mikrobiomja
A bél és a bőr mikrobiomja jelentősen eltér egymástól, hiszen más a két terület „célja”. Sokszor, ami a bőrnek jó, az a bélnek nem, és fordítva.
Beleink, ahol a felszívódás jelentős része történik, lúgos kémhatású (a bélnedv 8,3 pH-jú). A gyomor 0,9-1,5 pH-jú közege próbálja a beérkező mikroorganizmusok nagy részét likvidálni, hogy az ne kerülhessen a szervezetünkbe. A bél fala csak egy sejtsoros, hiszen feladata a tápanyagok felszívása közvetlenül a véráramba. Ez az egyszeres sejtsor védtelen lenne, ha nem „húzna fel” rá egy mucin nevű réteget, melynek megalkotásában a telepes mikrobióták is aktívan részt vesznek, illetve ebben élnek.
Az emberi bőr normál pH-ja ellenben a test területétől függően 4,1 és 5,8 között, átlagosan 4,9 körül van. A bőr elsősorban védelmi vonal, több sejtsoros, többrétegű rendszer, mely a biológiai hámlás és a savas kémhatás segítségével nem engedi életben maradni a kórokozókat. Bőrünk felszíne kevésbé hidratált, mint beleinké, hogy ezeknek a kórokozóknak se teremtsen ideális életfeltételeket.
Ha a bőrt ökoszisztémaként fogjuk fel, jobban megérthetjük a gazdaszervezet és a mikroorganizmusok közötti kényes egyensúlyt, melynek megzavarása elváltozásokat, betegségeket vagy fertőzéseket okozhat. Ez a kibillenés lehet endogén (génvariáció, hormonzavar, stressz, stb) vagy exogén (gyakori kézmosás, nem megfelelő kozmetikum használata, dohányzás, stb). 
A szőrtüszők és a mirigyek a test többi részétől eltérő mikrobiommal rendelkeznek. Az ekrin verejtékmirigyek által termelt izzadtság nemcsak a bőr hőháztartását szabályozza, hanem segít a savköpeny kialakításában, a megfelelő pH beállításában, ezzel az ideális mikrobiom-környezet kialakításában. Az intenzív mozgás tápláló hatású izzadtság termelését váltja ki, fokozza a szervezet méregtelenítését, hidratálja a bőrfelszínt, értékes fehérjékkel és ásványi anyagokkal látja el. Ezért érdemes sportolás után pár percet várni a zuhanyozással, hogy ezek az anyagok érvényesülni tudjanak.
A pubertás kortól erősebb aktivitást mutató apokrin verejtékmirigyek által termelt tejszerű, viszkózus váladék jelentősen megváltoztatja a kipárolgás jellegét az illat, szín és mennyiség vonatkozásában. Az izzadsághoz kapcsolódó sztereotip szag a baktériumok által metabolizált mirigyváladékból ered. A természetben eredetileg ez információval látta el az egyed környezetét, hiszen változott aszerint, hogy valaki például fél vagy szexuálisan aktív-e.
A faggyúmirigyek a szőrtüszőhöz kapcsolódva alkotják a pilosebaceous egységet, és kiválasztják a lipidekben gazdag, hidrofób faggyút, mely a zsírköpeny kialakításáért felel. A túlzott faggyútermelés (jellemzően pubertáskorban) támogatja az olyan anaerob baktériumok túlszaporodását, mint a bőrflórát képező Propionibacterium acnes. A P. acnes genomjában találtak olyan kódokat, melynek segítségével a baktérium hidrolizálja a faggyúban található triglicerideket, és az így létrejövő szabad zsírsavakhoz tapadva elősegíti elszaporodását a faggyúmirigyben. A nagy mennyiségben jelen lévő baktérium olyan anyagokat választ ki, melyek stimulálják a bőr gyulladásos folyamatait.
A bőr mikrobiómja és betegségei
Számos gyakori bőrbetegség feltételezhetően mikrobiális alapú, mivel az esetek többségében az antimikrobiális kezelések klinikai javulást mutattak. Három típusát különböztethetjük meg:
1. Magával a mikrobiótával összefüggésben álló bőrbetegségek. Ide tartozik a korpásodást, aknét és seborrhoeás dermatitist okozó Malassezia gomba, mely kifejezetten a sebumban gazdag bőrterületeket kedveli.
2. Valamilyen mikrobiális komponens hatására kialakuló bőrbetegség. A krónikus, nem gyógyuló sebek estén – amelyek főleg cukorbetegeket vagy időseket érintenek – a bőrön élő mikrobióták behatolnak és patogénné válnak a bőrgát áttörése után. Bár nem a baktériumok okozzák a kezdeti sebet, hozzájárulnak a gyógyulás hiányához és a tartós gyulladáshoz.
3. A természetes flórát alkotó összetevő invazívvá válása. A már említett S. epidermidis a kórházban szerzett fertőzések jelentős hányadát okozza. Orvosi eszközök (pl. katéterek) felszínén biofilmet képez, mely megvédi őt a szervezet immunrendszerétől és az antibiotikumoktól.
Kozmetikusként megvizsgáljuk a vendég bőrét, majd kikérdezzük a szokásairól, mit eszik, hogyan alszik, dohányzik-e, elmeséli, milyen panaszai vannak, tehát ugyanazokat a faktorokat elemezzük, amik befolyásolják testének mikrobiom-hálózatát. Amikor több mozgást, folyadékbevitelt vagy egészségesebb ételeket javaslunk, a vendég ezt a bio-páncélként is felfogható mikrobiomot erősítheti meg, amivel ellenállóbá és egészségesebbé válik.
Felhasznált irodalom:
– PubMedCentral 3535073
– PubMedCentral 6075667
– The Human Skin Microbiome in Selected Cutaneous Diseases (https://www.frontiersin.org/)
– Giulia Enders: Bélügyek
(A cikk részben a Beauty Forum kiadványában jelent meg. A képek a www.pexel.hu oldalról származnak)