A kenderről sokunknak a marihuána fogyasztása és a Hair musical hippijei jutnak az eszünkbe, pedig ez a növény nem csak egyidős a civilizációval, hanem jelentősen meghatározta azt.
Kis kender-történelem
A görög hajósok nem jutottak volna olyan messzire a Földközi-tenger vidékén, ha nem az egyik legellenállóbb rostból, a kenderből szővik a vitorlájukat és sodorják a hajóköteleiket. De ruháikat is kenderből készítették, így lehetséges, hogy egyes öltözetek apáról fiúra, illetve anyáról leányra szállhattak.
Az ipari kender (angolul ’hemp’) az egyik gazdaságilag meghatározó növénye volt az angolszász kultúrának évszázadokon keresztül. Nevét számos város a mai napig őrzi (pl. Hemphill, Hempstead). Angliában állampolgárság járt annak a bevándorlónak, aki hajlandó volt kendert termeszteni, míg Amerikában már a 17. században ezt kötelezővé is tették a farmerek számára.
A kender a görög cannabis szóból ered, ebből pedig a canvas vagyis festővászon kifejezés is. Olyan neves művészek, mint Van Gogh és Rembrandt is kendervászonra festettek, illetve kenderolaj alapú festéket használtak.
A kender nem csak a legmasszívabb lágy rost, de kevés termőterületen is nagy hozamot biztosít. Emellett többféle éghajlaton és talajon megél, az ideális megújuló természeti energiaforrás, ezért termesztése nemcsak élelmezési és gyógyászati, de környezetvédelmi szempontból is előnyös.
A régi korok embere előszeretettel alkalmazta gyógyászati célból is: a 19. században a három legfontosabb gyógyszer egyikeként tartották számon, fájdalomcsillapító, görcs- és szorongásoldó volt – Viktória királynő is ezzel csökkentette a PMS tüneteit.
Mi vetett véget a kender tündöklésének?
Az USA 1937-es törvénye (Marihuana Tax Act) betiltotta mind a birtoklást, mind a terjesztést. A sikertelen szesztilalom után a papír és az újonnan feltalált nylon gyártóinak lobbija sikeresen demonizálta a kendert, mint a bevándorló mexikói munkások által használt pszichoaktív drogot. Ezzel nem csak az ipari, hanem a gyógyászati felhasználása is majd’ egy évszázadra elfelejtődött.
A kender, mint táplálék
A kendermagot több dietetikus superfoodként tartja számon. Nem csoda, hiszen a könnyen emészthető hántolt kendermag komplett fehérje-profillal rendelkezik, rostokat, E-vitamint, foszfátot, vasat, cinket, folsavat, káliumot és B6-vitamint tartalmaz. Tökéletes Omega 3:6 arányával gyulladáscsökkentő hatású, ami enyhíti olyan krónikus betegségek tüneteit, mint a 2-es típusú cukorbetegség, az ízületi gyulladás vagy a nem alkoholos zsírmáj (természetesen egy jelentős életmódváltással együtt alkalmazva).
Mi van a mostani „CBD-trend” mögött?
A kender növény több mint 300 féle kémiai anyagot tartalmaz, amelyből több mint 100 cannabinoid. A cannabinoidok olyan anyagok, melyek a szervezet cannabinoid receptoraihoz csatlakoznak, és a Cannabis sativa növény fogyasztása által kiváltott hatást idézik elő (innen az elnevezés). Három nagy csoportjuk van: élvezeti, gyógyászati és szintetikus. A két legismertebb cannabinoid az erősen pszichoaktív hatású, élvezeti szerként nyilvántartott tetrahidrocannabinol (THC), és az „anti-pszichoaktív” és nyugtató hatású cannabidiol (CBD).
A gyógyászati felhasználásra javallott CBD-t a Cannabis sativa növény leveleiből és szárából nyerik, más az összetétele, mint a kender-kivonatnak vagy kenderolajnak, amit a mag hideg préselésével állítanak elő. A CBD készítmények nem tartalmaznak THC-t, de fogyasztásuk így sem ajánlott várandós és szoptató nők számára.
Megfigyelték, hogy a CBD csökkenti a THC-fogyasztás olyan negatív tüneteit, mint a depresszió és a szorongás, ezért elsősorban nyugtató, fájdalomcsökkentő, görcsoldó, stresszcsökkentő szerként kezdték alkalmazni. Nagy előnye, hogy a klasszikus gyógyszerekhez képest szinte nincs mellékhatása, nem okoz függőséget, és egyre több kutatás javasolja használatát Parkinson-kór, Alzheimer-kór, sclerosis multipex vagy neuropatikus fájdalmak esetén.
Testünk is állít elő cannabinoidokat, ezeket endocannabinoidoknak hívjuk. A szervezet egyensúlyában, homeosztázisában vesznek rész, anyagcsere-folyamatokat szabályoznak a zsírszövetben, májban, a béltraktusban, a hasnyálmirigyben és az izomban, ezzel fontos szerepük van abban, hogy megakadályozzák az elhízást, a cukorbetegséget és az ér eredetű betegségeket.
Az Egészségügyi Világszervezet 2018-ban veszélytelennek nyilvánította a CBD-t, melynek hatására az Egyesült Államokban nemrég engedélyeztek egy CBD alapú, gyermekkori epilepsziára kifejlesztett gyógyszert. Ez az első, FDA által is gyógyszerként nyilvántartott cannabidiol alapú készítmény.
A CBD és a bőr
A már említett cannabinoid receptorok az idegrendszer mentén találhatók meg, egy részük immunsejtként funkcionál. A bőrben található ideg- és immunsejtekkel a neurokozmetika foglalkozik, meghatározza a neuro-szenzitivitást, tehát azt, hogy a bőr hogyan reagál a külső és belső változásra.
Amennyiben a bőr egyensúlya felbomlik, testi vagy lelki változások történnek, illetve az idegrostok az átlagosnál közelebb helyezkednek el a bőr felszínéhez, a bőr egészen kis behatásra is olyan extrém tünetekkel reagál, mint a vörösesség, viszketés, égő érzet és mikrogyulladások. Ezek a tünetek állandósulhatnak, és ekcéma, hiperszenzitivitás, rosacea, akne és „megmagyarázhatatlan” gyulladások, különféle kiütések jelenhetnek meg.
A bőr meggyengült barrierje, a dehidratáltság, a légszennyezés, szálló por, mechanikai irritáció, túlzott higiénia, felborult mikrobiom, a bőr pH-jának eltolódása, és a szándékos érzékenyítés (mint a dermaroller, savas hámlasztás, stb.) is képesek ezt a neuro-szenzitivitás előidézni vagy fokozni.
A kender kivonat (ezen belül a CBD) bőrre gyakorolt hatását kutatta egy lengyel tudományos csoport is, akik 2021 februárjában részletes beszámolót közöltek. Megállapították, hogy a CBD kiemelkedő antioxidáns hatással bír, gyulladáscsökkentő, képes jelentősen növelni a bőr nedvességtartalmát, fokozni az anyagcsere és a sebgyógyulás folyamatait, és blokkolja a kollagenáz és elasztáz bontó enzimek munkáját. Azt is bizonyították, hogy nincs olyan nagy mennyiségű CBD, amely roncsolta volna a sejteket, tehát az anyagot biztonságosnak találták, és mindenképpen javasolták kozmetikai felhasználásra.
A CBD alkalmazásával pozitívan tudunk hatni a bőr cannabinoid receptoraira, a keratinocitákra és fibroblastokra, aminek eredménye az egységes bőrfelszín, a nemkívánatos tünetek látványos csökkenése, a kötőszöveti rostok és az érfalak megerősödése.
A CBD jelentős tulajdonsága, hogy szinergensként működik más hatóanyagokkal. A kozmetikumokban ezért előszeretettel alkalmazzák hialuronsav, peptidek, növényi kivonatok, probiotikumok mellett. Beilleszthetjük az otthonápolásba és a kabinkezelésbe minden évszakban – akár kúraszerűen egy savas hámlasztás mellett -, illetve kiegészíthetjük a külső felhasználást belsőlegesen szedett CBD-vel is.
Bár a CBD nem okoz pszichés függőséget, kozmetikai eredményei annyira látványosak, hogy ha kipróbáljuk, nem tudunk majd élni nélküle.
A BIODROGA MD CBD széruma nem csak ezt a varázslatos hatóanyagot tartalmazza CBD-komplex formájában, hanem egy speciális prebiotikumot, az újjászületés virágának kivonatát, és egy egészen apró hialuronsavat, mely mélyen felszívódik a bőrbe, és onnan tölti fel nedvességgel. Kabinkezelés esetén az alábbi készülékekkel használható: ultrahang, iontoforézis (váltott póluson), dermaroller, rádiófrekvencia, lökéshullámterápia